2012.05.13
Képen látható a II. számú váltóállító központ amely még a vonóvezetékes váltó korszakra emlékeztet.
Az elnevezés eredete: A váltó és az állítóemeltyû ( Egy korong amelyen egy kar volt) között huzal és lánc szolgált a váltók és a jelzõk állítására.
A képen látható épület elsõ emeletén voltak az állítóemeltyûk, melynek mozgatásával történt a váltók és jelzõk állítása.
Biztosító berendezés és az állomás átépítésével a képen látható épület, amely az építészet egyikék köve volt, elbontásra került.
Fák között az egykori fûtõház kiszolgáló épülete, valamint a szertár (Anyag raktár) látható.
Itt volt egy szoba, vasutas nyelven laktanya, amely a vidéki dolgozók részére volt fenn tartva, akiknek a szolgálata olyan idõben kezdõdött, illetve fejezõdött be amikor nem volt vonat. Hajnali kezdés, és amikor a szolgálat éjszaka ért véget. Ez az utazó vagyis a vonatkísérõ személyzetnél (Vonatvezetõ, Jegyvizsgáló, Mozdonyszemélyzet) gyakori volt. Pl. Sárvárról Répcevisre 03.45 h-kor indult az elsõ vonat és Bükrõl 0.20h-kor érkezett az utolsó vonat.
1970 ben még fénykorát élte az állomás, melynek egy esztelen vasútellenes politika vetett véget.
Szárnyvonalak bezárásával a fûtõház sorsa is megpecsételõdött.
A mozdonyokat és személyzetüket átvezényelték más telephelyre.